| Céginfo | Gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely Nyíregyháza központjától alig 6 kilométerre. Nevét a két részre osztott, sós vizű szikes taváról kapta; így jelöli már a 18. század végén készült térkép is. 1927-ben hatóságilag is gyógyfürdővé nyilvánították Sóstófürdő néven. Kiterjedése 46 hektár.
A tó a terület legmélyebb pontját kitöltő, 9.5 hektáros víztükör. Átlagos mélysége 1.5 méter, legnagyobb mélysége 2.4 méter. A tó vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva. Már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. Jósa András szerint a tó vize meggyógyít „görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől”. Sóstó – különleges hangulata, a tiszta erdei levegő, a jótékony hatású gyógyvíz, a fürdőzésre, csónakázásra csábító selymes vizű tó miatt – mindig is kedvelt kirándulóhelye volt a városi polgároknak, iparosembereknek, bohém íróknak, művészeknek.
Ebből a hangulatból a hely máig sokat megőrzött. Köszönhető ez a szép természeti környezetnek, a műemléki épületeknek és az 50 fokos termálvíznek, amely az utolsó magyar tengernek, a Pannonnak a 800 méteres rétegsoraiból buzog fel.
Legszebb épületei a Sóstógyógyfürdő szimbólumának is számító műemlék, a Víztorony, ahol ma a Tourinform Iroda működik; a legendás Svájci Lak; a város első gyógyfürdőjeként megépült Fürdőház és a 2003-ban felújított, eredetileg szállodának épült, most vigadóként üzemelő Krúdy Vigadó. Épületein és természeti adottságain kívül más, országos viszonylatban is ritkaságnak számító látványosságokkal is szolgál Sóstógyógyfürdő.
Itt található a 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark, melyet a sóstói tölgyes erdő ölel körül. Ehhez hasonló területen hazánkban egyetlen állatkert sem működik. Gyűjteménye a budapesti után a legnagyobb, hiszen több, mint 200 féle állat közel 2500 egyede található itt. Az erdő szélén épült, 1979-ben megnyílt Sóstói Múzeumfalu is igazi látványosság. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye tájegységeinek jellegzetes építészetét, hagyományait mutatja be, miközben a kézműves mesterségekkel, népszokásokkal is megismerkedtet.
Tartoznak a Sóstóhoz legendák is. Ilyen például az, mely szerint a tó közepén eredetileg nem volt sziget, azt mesterségesen hozták létre, s azon nyári mulató épült a vigadni vágyó ifjúság örömére. Jött azonban egy vihar, mely az egészet a tóba sodorta. Csendes nyári éjszakákon egyesek hallani vélik még a víz alól a halk hegedűszót. Az üdülőterület könnyen megközelíthető autóval, a vasútállomás elől sűrűn közlekedő 8-as jelzésű autóbuszokkal és kisvonattal is. A kisvonat naponta 3 óránként indul, festői környezetben, a sóstói erdőn átkanyarogva. |
|---|
