| Kulcsszavak | város, Kartal, Település, mezőgazdaság, Budapest, forradalom, kisbirtok, lakosság, világháború, |
|---|
| Céginfo | Kartal nagyközség Pest megye északkeleti határán, Budapesttől északkeletre, 40 km-re fekvő, csaknem 6000 fős település.Kedvező természeti környezetet biztosít számára, hogy két magyar nagytáj; az Alföld és az Északi-középhegység peremén helyezkedik el.
Kedvező adottságait már a neolitikum embere is kihasználta- több újkőkori lelet is utal erre-, a mai Kartal története azonban a honfoglalással kezdődik. A kettős fejedelemség keretében élő magyarság tényleges vezetője Árpád gyula, vagyis vezér volt;míg szakrális,isteni eredetű fejedelemként Kurszán kündü tevékenykedett, a Kurszán-Kartal nemzetség őseként. E nemzetség neve őrződött meg Kartal nevében. Maga a szó török eredetű, sasmadarat jelent, első középkori írásos említése 1263-ból való, „Kurthol” alakban őrződött meg.
Kartal a kora Árpád-korban jelentős település, nemzetségi központ volt templommal; a későbbi századokban a Kartal nemzetség tagjai köznemesi sorba süllyedtek, ennek következtében csökkent a település jelentősége is, nem lett „váras” hely,vagyis város. Településünk az 1241-es tatárjárás pusztításait még gyorsan kiheverte, de a 16. századi török terjeszkedés végzetes volt. Kartal Buda 1541-es elfoglalását követően lett török birtok, még fél évszazadig lakott hely, de a keresztény hatalomgyakorláshoz képest sokkal embertelenebb iszlám uralom- pl. kisgyermekeket is szedtek adó fejében-, fokozatos visszafejlődéssel járt. A török első kiűzését megcélzó tizenötéves háború pusztításai során a maradék lakosság is elmenekült, így Kartal két évszázadra lakatlan puszta lett.
Lakóhelyünk újkori fellendülése 1784-től vette kezdetét. A terület akkori tulajdonosa herceg Grassalkovich Antal felvidéki katolikus magyarokkal, kisebb részben szlovákokkal népesítette be a termékeny, de lakatlan területet. A valamikori kibocsájtó településekre utalnak a Kartalon ma is gyakori családnevek: Bereczki, Karácsondi, Sőregi; a szintén elterjedt Deák, Gergely, Lados, Kalcsó, Urbán nevek azt feltételezik, hogy egész nagycsaládok kerekedtek fel és jöttek új települést alapítani.Grassalkovich herceg jól számított, a szorgalmas, mélyen vallásos falualapítók és leszármazottaik egy máig tartó dinamikus fejlődést mondhatnak magukénak.Jól bizonyítják ezt a népességi adatok. A 19. század elején alig lakott település lélekszáma 1900-ra 1810 főre növekedett, újabb száz év után 5711 lakosra emelkedett, napjainkra a 6000-es határt súrolja.Külön pozitívum, hogy az 1980-as évekig a népességnövekedést döntően az országos viszonylatban is kiemelkedő magas születésszám biztosította.
. |
|---|
